A part alatt
A part alatt, a part alatt
Három varjú kaszál, három varjú kaszál.
Róka gyűjti, róka gyűjti,
Szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.
Bolha ugrik, bolha ugrik,
Hányja a szekérre, hányja a szekérre.
Mén a szekér, mén a szekér,
Majd a malomba ér, majd a malomba ér.
A malomban, a malomban
Három tarka macska, három tarka macska.
Egyik szitál, másik rostál,
Harmadik követ vág, harmadik követ vág.
Szürke szamár vizet hoz már,
Tekenõbe tölti, tekenõbe tölti.
Tehén dagaszt, tehén dagaszt,
Kemencébe rakja, kemencébe rakja.
Medve várja, medve várja,
Kisült-e a cipó, kisült-e a cipó.
Tyúk a cipót csipegeti,
Hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi.
– – –
Éliás, Tóbiás,
Egy tál dödölle,
Ettél belőle.
Kertbe mentek a tyúkok,
Mind megették a magot.
– – –
Jöttem karikán, kicsi taligán,
Három véka fülemüle énekel a fán.
Kordé, kocogó taligakerék,
Három véka jókívánság, áldjon meg az Ég!
– – –
Ettem szőlőt, most érik, most érik, most érik.
Virág Erzsit most kérik, most kérik, most kérik.
Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe.
Hej, rica, rica, rica hej, Pista te!
Kiment a ház az ablakon
Kiment a ház az ablakon,
benne maradt a vénasszony.
Zsuppot kötött a hátára,
úgy ballagott a vásárra.
A rókának nincs nadrágja,
mert a posztó nagyon drága.
Ha a posztó olcsó volna,
a rókán is nadrág volna.
Jerünk, menjünk vendégségbe,
három hétig tart egy végbe.
Vigyünk el egy rosta vizet,
a nagy harang majd megfizet.
Sült malac ott strázsát álljon,
sült ökör utcán sétáljon.
Szarva közt kalácsot hordjon,
két csípőjén kulacs lógjon.
Paripám csodaszép pejkó
Paripám csodaszép pejkó,
Idelép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át vágtat,
Nem adom, ha ígérsz százat!
Amikor paripám ballag,
Odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
Odanéz a Nap is százszor!
– – –
Alma, alma piros alma
odafenn a fán.
Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám
De elérnem
Nincs reményem,
Várom, hogy a szél
Azt az almát,
piros almát
lefújja elém.
Hull a hó
Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom,
Télapó zúzmarát fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg, megbújik a földön:
„Nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön!”
Parányi ökörszem kuporog az ágon,
Vidáman csipogja: „Süt még nap a nyáron!”
Télapó itt van
Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Pattanj Pajtás, Pattanj Palkó
Pattanj Pajtás, Pattanj Palkó
Nézd már nyílik ám az ajtó.
Kinn pelyhekben hull a hó,
S itt van, itt a Télapó!
Meg-megrázza ősz szakállát,
Puttony nyomja széles vállát.
Benne, dió, mogyoró,
Itt van, itt a Télapó!
Oly fehér a rét, a róna,
Mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
Csakhogy itt vagy, Télapó.
Hull a pelyhes fehér hó
Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyerek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó!
Nagyszakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó, ha üresen látja.
Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
– – –
Egyszer egy hétpettyes katicabogárka,
Elindult megnézni mi van a világban,
Hívta a gyöngyvirág, hívta a vadrózsa,
Ide is meg oda is, bekukkant egy szóra.
Nagybajuszú cincérek sétálgatni mentek,
A tóparti szúnyogok kalapot emeltek,
Estére elszunnyadt katicabogárka,
Az éjjeli pillangó haza talicskázta.
– – –
Esik az eső, hajlik a vessző,
haragszik a katona, mert megázik a lova.
Ne haragudj katona! Majd kisüt a napocska,
megszárad a lovacska.
– – –
Hopp Juliska, hopp Mariska
hej gyere vélem egy pár táncra
hej gyere vélem egy pár táncra
Így kell járni úgy kell járni
Sári Kati tudja hogy kell járni
Sári Kati tudja hogy kell járni
Fogd a kontyod hogy ne lógjon
hej hogy a hajtű ki ne hulljon
hej hogy a hajtű ki ne hulljon
Fordulj bolha csosszantóra
járd el a táncot régi módra
járd el a táncot régi módra
– – –
Debrecenbe kéne menni
Pulykakakast kéne venni
vigyázz kocsis lyukas a kas
kiugrik a pulykakakas
– – –
Hidló végén, padló végén karikás táncot járják
Hidló végén, padló végén karikás táncot járják.
Elől járja János bíró gombos dolmányában,
Hátul járja Mári asszony csipkés rokolyában.
– – –
Édes álmot jó éjt,
amit kis szíved kért.
Amit vártál oly rég,
nézd mily szép most az ég.
Csillagfény ragyog rád
sötét fák lombján át
Csillagfény ragyog rád
sötét fák lombján át
– – –
Jön a kocsi most érkeztünk. Jajj de nagyon eltévedtünk
Derekasan áztunk fáztunk, no egy kicsit elnótáztunk.
Jegenyefa ingó-bingó, rajta ül egy ázott holló.
Teregeti csapzott tollát, keserüli holló voltát.
– – –
Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva.
Nyuszi talán beteg vagy,
hogy már nem is ugorhatsz?
Nyuszi hopp, nyuszi hopp!
Máris egyet elkapott!
– – –
Egyszer egy királyfi mit gondolt magába,
Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába.
Felvette magára kis kocsis gúnyáját,
Hm, … kis kocsis gúnyáját.
Elment megkérni a gazdag bíró lányát.
Hm, …
„Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!”
Hm, …
„Jó estét, jó estét szegény kocsislegény!
Hm, …
Kerüljön belülre, üljön a rengőre.”
Hm, …
„De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek,
Hm, …
Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?”
Hm, …
„Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény,
Hm, …
Van a szomszédunkban kosárkötő lányka.”
Hm, …
„Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!”
Hm, …
„Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény!
Hm, …
Kerüljön belülre, üljön le a székre!”
Hm, …
„De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek,
Hm, …
Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?”
Hm, …
„Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény,
Hm, …
Van a szomszédunkban szolgálóleányka.”
Hm, …
„Jó estét, jó estét szolgálóleányka!”
Hm, …
„Jó estét, jó estét szegény kocsislegény!
Hm, …
Kerüljön a házba, üljön a lócára.”
Hm, …
„De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek,
Hm, …
Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?”
Hm, …
„Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!”
Hm, …
– – –
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.
– – –
Fürge róka lábak, surranó kis árnyak
Hipp- hopp, jön Vuk.
Híres nagy vadászok, jobb ha félreálltok
Hipp- hopp, jön Vuk
Ő az éjszakától sohase fél,
bár a sűrű erdő csupa veszély.
Azt mesélik róla, ravasz, mint a róka.
Jön, lát, győz, fut.
Felragyog az ég is, felkiáltok én is:
Hipp-hopp, jön Vuk!
…Fürge róka lábak…
– – –
Egyszer volt, hol nem volt, egy icipici házikó,
Icipici házikóban, icipici ágyikó.
Ottan élt éldegélt, egy icipici lencsilány,
Icipici anyukával, túl az Óperencián.
Icipici lencsilányka, lencsibabát ringatott,
Anyuka is ezt csinálta s boldogságban éltek ott.
Amikor este lett, az icipici lányka félt,
Icipici anyukája mondott egy mesét.
Egyszer volt, hol nem volt, egy icipici házikó,
Icipici házikóban, icipici ágyikó.
Ottan élt éldegélt, egy icipici lencsilány,
Icipici anyukával, túl az Óperencián.
Icipici lencsilányka, lencsibabát ringatott,
Anyuka is ezt csinálta s boldogságban éltek ott.
Amikor este lett, az icipici lányka félt,
Icipici anyukája mondott egy mesét.
Egyszer volt, hol nem volt, egy icipici házikó,
Icipici házikóban, icipici ágyikó.
Ottan élt éldegélt, egy icipici lencsilány,
Icipici anyukával, túl az Óperencián.
Icipici lencsilányka, lencsibabát ringatott,
Anyuka is ezt csinálta s boldogságban éltek ott.
Amikor este lett, az icipici lányka félt,
Icipici anyukája mondott egy mesét.
És ha meg nem haltak, ma is élnek,
Ma sincs vége a mesének,
Ma sincs vége, sosincs vége,
Fuss el véle.
– – –
Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára,
Kanizsai, kanizsai állomásra,
Elöl ül a masiniszta,
Ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja. (vagy : Hátul meg a krumplifejű palacsinta.)
A nagyapám Nagykanizsán lakik nékem.
Masiniszta bácsi nagyon szépen kérem,
vigyen engem el hozzája,
én vagyok a legkedvesebb unokája.